Forum Romanum épületei

A Forum Romanumon több istennek is állt temploma, itt volt Saturnus, Janus és Concordia temploma a Capitolium tövében, Vesta temploma a Palatinus tövében (emellette állt a Regia nevű épület, a pontifex, azaz főpap lakása) és később a Dioskurosoké.

A Forum két részre oszlott: a tulajdonképeni Forum Romanumra keleten, ahol régebben a plebejusok gyülekeztek, és a másik, magasabb, nyugati részre (Comitium), amelyen eredetileg a patríciusok gyülekeztek. A Comitiumon állt többek között: a Curia Hostilia (a szenátus helye), a Carcer Mamertinus (részei: Robur, azaz börtön és Tallianum, azaz kivégző hely) és a Rostra nevű szószék.

Ahogy a város nőtt, a Forum Romanumot is bővítették, és gyönyörű oszlopos csarnokokat, úgynevezett bazilikákat építettek (ezek voltak állítólag a keresztény templomok alapjai, ilyenek voltak pl. a Basilica Porcia, Sempronia, Opimia, később Augustus alatt az Aemilia és főkép a Julia.) Újabb templomokat is építettek (Templum Divi Caesaris, Minervae stb.) Később térszűke miatt a Forum Romanumot észak felé is bővítették, és a hozzá fűződő újabb tereknek és építményeknek egész sorozata keletkezett (Forum Julium, Augusti, Vespasiani, Nervae - más néven transitorium -, Traiani - ez utóbbin volt a Basilica Traiani, a császárnak máig fenmaradt oszlopával, amelyre a császárnak a dákok ellen viselt hadi tetteit jegyezték fel.)

A Forum Romanumot mára teljesen feltárták (Pietro Rosa, Dutert stb.) és gondos őrizet alá vették a romokat, melyek segítségével könnyű elképzelni a hely hajdani pompáját.

Septimus Severus diadalív

A fórum legépebben megmaradt diadalkapuját Caracalla és Geta tiszteletére, a parthus győzelem emlékére i.sz. 203-ban emelték. Ez Septimius Severus diadalának 10 évfordulójára esett.
Eredetileg a felirat említette Septimius, két fia, Geta és Caracalla nevét. Miután Caracalla Getát meggyilkoltatta, kitöröltette nevét a diadalívről is. Ám a bronzból készült betűk nyoma megmaradt örökre.
Hármas kapuboltozattal lett ellátva. A háromnyílású emlékmű tetején eredetileg bronzszobrok álltak (a császár hatos fogaton, lovasok stb.). Domborművei nagyrészt elpusztultak, ezek is a győzelem dicsőségét ábrázolták egykor. A diadalíven felirat, a kisebb ívek feletti mezőkben a császár párthus hadjárataiból vett jelenetek, az ívek sarkaiban Victoriák és folyamistenek, az oszlopok talapzatain foglyokat vezető katonák romos reliefképei foglalnak helyet. A reliefek a Marcus-oszlop stílusának továbbfejlesztését mutatják.
A középkorban az egész kaput beborította a föld, de középső íve kiemelkedett a romos törmelékek halmazából. Borbélyműhelyt rendeztek be íve alatt.
A Forum Romanum legépebben maradt diadalkapuja. 203-ban emelték, Septimius Severus győzelmének 10-edik évfordulóján.

Antoninus és Faustina temploma

Antoninus Pius (138-161) i. sz. 141-ben elhunyt felesége, Faustina emlékére emeltette, az ő halála után pedig neki is szentelték. Istenné avatásakor felvésték nevét a templomra. A clivus Capitolinustól a Forum déli során, majd rajta keresztül menő és keleti irányban tovább haladó Sacra via választotta el a Regiától e templomot.
Pronaoszának, azaz előcsarnokának márványoszlopai ma is állnak, összesen 10 ilyen euboiai cippolinmárványból faragott oszlop öleli körül a csarnokot.
Cellája falaiba pedig az ókeresztény időkből származó San Lorenzo in Miranda-templom van beleépítve. A 11. században hagyományos keresztény templom lett. A legendák szerint itt ítélték halálra Szent Lőrincet. A mai templom 1601-ből származik. Barokk homlokzata 1680-ban került a porticusba.
E templom délkeleti sarkánál fedezte fel Boni azt az ősrégi nekropoliszt, mely az i. e. 8. századból való, azaz a város alapításának időszakából származik.

Vesta temploma

Castor és Pollux templomától keletre egymás mellett állott a Vesta temploma és a Vesta-szűzek háza. Vesta kerek templomának eredete a város eredetével egykorúnak látszik. Köralakja arra mutat, hogy kerek kunyhóban tartották itt Vesta örök tüzét, mielőtt díszes templomot emeltek e célra. Sokszor pusztult el, de mindannyiszor díszesen újraépítették.
Körfalának átmérője 50 római láb (14,8 m) volt; ma csak subtructiója áll. Eredetileg 20 kandellúrás korinthoszi oszlop övezte az épületet. Szerkezetileg hasonló a zsupfedeles, faoszlopokon álló templomokhoz. Porticusa (bejárat) nyitott volt.
Vesta temploma az i.e. 4. században építették, alapjait 1930-ban rekonstruálták véglegesen.

Titus diadalíve

Titus diadalíve, Titus római császár (79 - 81) diadalíve a Forum Romanumon a zsidók elleni hadjáratban aratott győzelem emlékére. A császár halála után befejezett, egyívű, magas attikájú emlékmű fő ékessége a boltíves nyílás belső falán elhelyezett két dombormű Titus diadalmenetének ábrázolásával (a császár diadalkocsija és a zsákmányolt kegytárgyak a menetben). A magas reliefek szuggesztív térhatásukkal és festői mozgalmasságukkal a Flavius-kori művészet legkiemelkedőbb alkotásai.

Castor és Pollux temploma

Az ókorból fennmaradt Castor és Pollux temploma, a Forum környezetét zárja be. Latin neve Templum (Aedes) Castorum vagy Castoris.
Castor és Pollux - ahogy a rómaiak nevezték őket - a Dioszkűroszok nagy tiszteletnek örvendtek. A római mondák szerint ők segítették győzelemre a köztársaságot Tarquinius Superbus ellenében i.e. 496-ban.
A Kr. előtt 484-ben felszentelt templomot a köztársaság alatt többször javították, Augustus alatt Tiberius i.sz. 6-ban saját és Drusus neve alatt pompásan újra építtette. Caligula összekapcsolta a szomszédos Palatinummal, hogy benne magát a Dioszkűroszok között imádtassa. Hadrianus oly pazar fénnyel restauráltatta, hogy Castor temploma lett a Forum egyik legremekebb épülete.
A templomcsarnok több alkalommal is a szenátus üléseinek színtere volt.
Ma már csak alapja és három korinthoszi oszlopa áll. Magas alapzatában hivatalos helyiségek (mértékhitelesítő hivatal) voltak.
Szomszédságában 1900 folyamán ásták ki Juturna tavát, továbbá oltárát, kútját és sacellumát, a melyek körül más gyógyító istenségek tiszteletére mutató emlékek is kerültek napfényre.

Concordia temploma

A Forum Romanum nyugati végén állt az ún. Tabularium (Birodalmi Levéltár) előtt elterülő lejtőn Concordia temploma.
M. Furius Camillus az Area Volcani nevű területre i.e.367-ben építtetett templomot. A bazilikaépítő C. Opimius consul i.e. 121-ben restauráltatta. Tiberius császár i.sz. 7-ben kezdte újjáépíteni s i.sz.10-ben január 16-án felszentelte Aedes Concordiae Agustae névvel, felékesítve sok, görög művészek által készített szoborral. Mellette állott Vespasianus temploma.
A szenátus gyakran ülésezett benne a köztársaság alatt, Cicero pedig itt mondta el negyedik és híres vádbeszédét Catilina ellen, melynek alapján elítélték a patríciust és társait.
Alaprajza különös, mivel cellája minden oldalon kilenc méterrel szélesebb (42 m) a 24 m széles pronaosnál. Ma már csak a faragott márványpárkányzat egy része és a templom talapzata látható.
Porticus Deorum Consentium Az ókori Rómában a Forum Romanumon, a Vespasianus temploma és a clivus Capitolinus útja közötti szabálytalan alakú területen volt a Consentes dii vagy Porticus Deorum Consentium részben újra felállított, oszlopcsarnokkal ékesített szent helye.
A ma látható oszlopokat i. sz. 367-ben állították fel. Az oszlopok közt állt egykor Róma 12 legfőbb istenének képmása, Mars, Jupiter, Neptunus, Vulcanus, Mercurius, Apollo, Juno, Minerva, Venus, Ceres és Vesta.

Saturn temploma

Saturnus temploma a Forum és a Capitolium dombja között elhelyezkedő bekerített területen fekszik.
Már i.e. 497 előtt is egy Saturnus-templom állt e helyen, alapítása a köztársaság idejére esik; Augustus császár uralkodásának ideje alatt restaurálták, így a mostani romok i.e. 42-ből származnak.
Ma talapzatának nyolc, egyenetlenül összerakott oszlopa áll, s a felettük elhelyezkedő párkány látható csupán. A rajta olvasható felirat egy leégés után való helyreállításáról szól: Senatus Populusque Romanus incendio consumptum restituit.
A templom magas alapzatában volt az állami kincstár, aerarium Saturnii néven Róma bukásáig. A templom mellett a Tiberis felé vezető vicus Jugarius felett egy kapuboltozatban Janus istenség szobra állt.

Phocas oszlopa

Phocas oszlopa, melyet Rómában 608. augusztus 1-jén a Forum Romanumon, a Rostra előtt Phocas bizánci császár tiszteletére állítottak (vagy később neki szenteltek), a Forum utolsóként emelt épülete. A barázdált korinthoszi stílusú oszlop 13,6 méter magas, négyszögletes fehér márvány talapzaton áll, és eredetileg a 2. század körül készülhetett. Eredetileg téglából készült alapja nem volt látható; a Forum korábbi (és jelenleg látható), Augustus korabeli szintjéig a régészek csak a 19. században ástak le.

Az oszlop állításának pontos oka nem ismert, bár Phocas ajándékozta a római Pantheont IV. Bonifác pápának, aki a vértanú szenek tiszteletére szentelte fel (a középkorban Szűz Mária tiszteletére is felszentelték - Santa Maria ad Martyres). Az oszlop tetejére Smaragdus ravennai exarcha Phocas aranyozott szobrát állíttatta, de ez valószínűleg nem sokáig állt ott. 610 októberében Phocast, aki maga is alacsony sorból, bitorlóként került a trónra, árulás következtében elfogták, megkínozták, meggyilkolták és holttestét megcsonkították, szobrait ledöntötték. Valószínű, hogy az oszlop és a szobor - egyes feltételezésekkel ellentétben - nem a pápa hálájának kifejezésére készült, hanem Bizánc Róma feletti (ekkoriban a lombárdok miatt már hanyatlóban lévő) uralmát volt hivatott szimbolizálni, esetleg Smaragdus háláját fejezte ki, amiért Phocas visszahívta hosszú száműzetéséből és segített visszaszerezni ravennai pozícióját.
Az oszlopot később újra felhasználták Diocletianus egyik szobrához, ekkor eredeti feliratát levakarták.
Az oszlop ma is ott áll, ahol eredetileg felállították, és mivel egymagában áll, távolabb a többi romtól, a Forum egyik legjellegzetesebb építményének számít; mint ilyen, gyakran jelenik meg vedutákon és metszeteken. A talajszint erózió miatti emelkedése a talapzatot fokozatosan elborította a 18. század közepére, mikor Giuseppe Vasi és Giambattista Piranesi metszeteket és vázlatokat készítettek az oszlopról.

A Forum legbecsesebb emlékei közé tartozik az area márványburkolatára állított két márványdombormű, a melyeknek szembefordult oldalain a Suovetaurilia három állata, külső oldalain felismerhetően a Forumot környékező épületek vannak ábrázolva.
Az egyik doborművön - előtérben látszó jelenetet figyelmen kívül hagyva a Forum északi oldalán a) egy diadalkapu, b) az előtérben a hajóorrot mutató Rostra, c) mögötte a Curia homlokzata, ettől jobbra d) üres köz, az Argiletumnak a Forumba való betorkollása, e) a Basilica Aemilia, majd egymás mellett d) Marsyas szobra és egy fügefa.
A második dombormű a déli oldalt ábrázolja: ennek baloldalán a) Marsyas szobra áll a fügefával, ettől jobbra b) a Basilica Julia széles homlokzata, ezen túl c) Saturnus és e) Vespasianus templomai között d) egy Janus kapu áll; jobbról a Rostrát jelző f) hajóorr zárja be a sort.

Romulus temploma

Építésének idejéről és a névadójáról pontos információt nem tudnak. Két Romulus is szóba került a név eredeti viselőjeként. Egyes feltételezések szerint Róma alapítója volt az a Romulus, kinek nevére szentelték az építményt. Míg mai írások Maxentius császár fiát említik, mint névadó személyt, kinek tiszteletére i.sz. 309-ben emeltette az uralkodó.
Romulus egykori temploma kör alakú téglaépület, melyet kupola fed. Két négyszögletes melléktér s egy oszlopcsarnok egészíti ki. Kapui eredetiek, bronzból készültek.
Különleges kincsei egy 18. századi nápolyi faragvány, mely Jézus születését ábrázolja, s egy bizánci apszismozaik, amely Krisztust a narancssárga felhők előtt trónolva festi meg.

Santa Francesca Romana temploma

A templom a a Forum Romanum keleti részén áll. Édekessége, hogy minden esztendő március 9-én idezarándokolnak az autósok, hogy felkeressék védőszentjüket a kis román-barokk stílusú templomban. Szent Franciska (1380-1440) eredetileg a Trastevere városrészben élt és itt alapította meg a betegek, szegények segítsége érdekében a jámbor asszonyok egyletét. A 1608-ban aztán szentté avatták, és egy templomot, a Santa Maria Novát átnevezték, és újraszentelték Franciska tiszteletére.
A legérdekesebb emléke egy kőlap, mely az épületben látható: ez állítólag Szent Pál és Szent Péter térdlenyomatát őrzi, kik itt mutatták meg Simon mágusnak az Urat.

Rostra

A Rostra a római Forum Romanum emlékműve, egykor nyilvános szószéke. Az egykori Tiberius diadalívének közvetlen szomszédságában állt az Augustustól állított Miliarium aureum, a Romából kiinduló utak ideális találkozópontja, és az Umbilicus Romae között.
Neve onnan származik, hogy emelvényét az antiumi tengeri csatában (i.e. 4. század) zsákmányként megszerzett orrlemezekkel ékesítették.
A szószék eredetileg a Comitium és a Forum határán állt. Tudjuk azt is, hogy innen eleinte a Comitium felé fordulva beszéltek a szónokok. Caius Gracchus volt az első, aki a Fórum felé fordulva kezdett szónokolni az ott tolongó sokasághoz.
Julius Caesar, hogy a köztársaság emlékét minél inkább eltörölje, a régi Rostrát elpusztíttatta. Helyébe az alapfalaiban ma is álló építményt emelte. A Forum felé fordult oldalán hajóorrokkal (rostrum) ékesítve fel ezt is.
A Rostrán került közszemlére a második triumvirátus határozata szerint a kivégzett Cicero feje és kezei. Augustus császár leányát, Júliát pedig - sok más vád mellett - azért száműzték, mivel itt árulta testét.
A szószéket később restauráltatták Hadrianus, Septimius Severus császárok, és 472-ben Junius Valentinus praefectus urbi.
A kis boltozatok rendeltetése ismeretlen. A Rostra mellett áll meglehetős épségben Septimius Severus diadalíve.

Constantinus és Maxentius bazilikája

Két templommal is szomszédos a 100 méter hosszú, 65 méter széles, háromhajós Basilica Constantiniana, amelyet Maxentius császár kezdett építtetni, nevét pedig az építést befejező Constantinus császár után kapta. I.sz. 308-ban kezdték meg az építést, majd i.sz.312-ben folytatták újra, mikor Constatinus császár a milviusi-hídi csata után legyőzte Maxentiust.
Tengelyét eredetileg nyugat-keleti irányba tervezték, de Constatinus megfordíttatta. Így észak-déli fekvésűvé vált a templom.
Egykor az épület a leghatalmasabb volt a Forumon, az északi mellékhajó három 24,5 méter magas, 20,5 méter széles három óriási kazettás dongaboltozata ma is feltűnő. E boltozatok adtak ihletet a Szent Péter bazilika első tervezőinek. Magassága 35 méter volt. A tetőt arany burkolat fedte, mely eltávolítása után a régi Szent Péter bazilika tetejének díszítőanyaga lett.
Nyugati apszisa megfelel az eredetileg keleten volt főbejáratnak. Később készült még egy bejárata széles lépcsőzettel a Via Sacra felől, s ennek megfelel az északi oldalon levő apszis. A nyugati apszisban állt egykor Constatinus 12 méter magas szobra fából és márványból. Feje, keze-lába ma is megvan az alkotásnak, de a Palazzo dei Conservatori épületében őrzik.
A bazilika az igazságszolgáltatás és az üzleti élet korabeli központjaként működött.

Porticus Deorum Consentium

Az ókori Rómában a Forum Romanumon, a Vespasianus temploma és a clivus Capitolinus útja közötti szabálytalan alakú területen volt a Consentes dii vagy Porticus Deorum Consentium részben újra felállított, oszlopcsarnokkal ékesített szent helye.
A ma látható oszlopokat i. sz. 367-ben állították fel. Az oszlopok közt állt egykor Róma 12 legfőbb istenének képmása, Mars, Jupiter, Neptunus, Vulcanus, Mercurius, Apollo, Juno, Minerva, Venus, Ceres és Vesta.

Vesta-szüzek háza

A Vesta-szüzek háza, a fórum délkeleti részén, a Vesta temploma mögött, a Palatinus, a Via Nova és a Via Sacra közti területen helyezkedett el. Az épületet másképpen Vesta-szüzek palotájának is hívják, utalva méreteire. Az öröktüzet benne fentartó Vesta-szűzeknek a háza egyetlen bejáratánál egy Vesta tiszteletére rendelt kis sacellum állt.
Maga a lakóház nagy udvart körülvevő szobákból állott. A központi udvar 63 m × 63 m volt, innen, a jellegzetes udvar után nyerte az egész épület is a nevét: Atrium Vestae. Az udvar közepén állt egy nyolcszögű épület, melynek falai teljesen elpusztultak. Falán a penetralia volt, melyben a Palladiumot őrizték. Szintén az udvar közepén tárták fel a ciszternák nyomait - hiszen a szüzek vezetékből származó vizet nem használhattak.
Ezt a területet oszlopcsarnok övezte, melyből a papnők, a hat szűz lakóhelye nyílott. Az udvar keleti oldalának felismerhető a Vesta-szűzek közös szalonja, a Tablinum. Az alsó oszlopcsarnokba, a márványból faragott oszlopok közé kerültek a papnők szobrai. Ma már fej nélkül vagy romokban magasodnak az i.sz. 3-4. századból származó emlékek. Épebb darabjai a Museo Nacional Romano épületében kerültek elhelyezésre. Egy szobor Diocletianus thermáiban áll.
Korábban 50 szoba volt az épületben, ma mintegy 6 szobának a nyomai fedezhetők fel. A ház délkeleti sarkában volt a mola salsa készítéséhez való kézimalom. Itt őrölték a szüzek az áldozati lepény sütéséhez felhasználandó gabonát. A többi helyiség rendeltetése sokáig nagyrészt ismeretlen volt, fürdőszobák, konyhák maradványai felfedezhetők még a területen.

Basilica Julia

A Basilica Julia a Forumon a nyugati oldalon áll. Julius Caesar i. e. 54-ben kezdte el építtetni, de csak Augustus idején fejezték be a munkálatokat rajt. Augustus idején, i. e. 9-ben leégett, de ő Basilica Gai et Luci néven újraépítette - ezzel Caesar unokáinak, Gaiusnak és Luciusnak ajánlva az épületet. Még a 4. század végén is restaurálták.
Mivel több alkalommal kirabolták, a sok fosztogatás után mindössze az oszlopcsonkok, a padozat és a lépcsők maradtak az egykori építményből.
Alaprajza így is jól látható. A hármas oszlopsorral körülvett, tehát öthajós, 101 m hosszú, 49 m széles épület kétszintes, emeletes csarnok volt. Északkeleti sarkán négyszögű alapzat áll, talán a pila Horatia, a Horatiusoktól legyőzött Curiatiusok fegyverzetével ékesített emlékoszlopé.
Eredetileg a centrumviri, azaz a polgári ügyekben döntő 180 elöjáróból álló bíróság székhelyeként működött. Így 4 termet képeztek az épületben egyenként 45 fő részére, melyeket csak függöny esetleg paraván választott el egymástól. A tárgyalás nézői a galériáról követhették figyelemmel a törvénykezési eseményeket.
A lépcsőben dámajáték karcolata látható - ez azt jelzi, hogy a tárgyalás szüneteiben játékokkal ütötték el az időt.

Curia Julia

A Curia Hostilia, melyet Sulla dictator újraépített, i. e. 52-ben. Sulla fia, Faustus Sulla, újra felépítette. Ezt később Julius Caesar lebontatta és, hogy a köztársaság emlékét még jobban eltörölje - ahogy tette ezt a Rostra esetében is - ezt is más helyen építtette fel, Curia Julia néven. Domitianus i. sz. 94-ben restauráltatta először. De ezután újabb tűzeset miatt megint az újjáépítésére kényszerültek. Diocletianus császár a 3. században emeltette az új épületet. E Diocletianus-féle Curia áll ma is - a beleépített San Adriano templommal, melynek padozata alatt a bejáratnál még a régi márványmozaik padló egy darabját is megtalálták. Az épület antik bronzajtaja ma a laterani székesegyház főkapujában van.
Bent két dombormű látható, mellyel eredetileg a Rostrát díszíttette fel Traianus császár. Mindkettő az uralkodót ábrázolja.
A Curia északnyugati oldalához csatlakozott egy Chalcidicum nevű oszlopcsarnokos udvar, mely kitöltötte a Curia és a Secretarium Senatus (a senatus levéltára és segédhivatalainak helyisége) közét.

Basilica Aemilia

ACapitolium irányában, a főtér északi oldalán állt a Basilica Aemilia.
Basilica Fulvia et Aemilia helyére újat építtetett Caesar költségén L. Aemilius Paullus most már csak Basilica Aemilia néven. Augustus alatt leégett, de újra felépül Paullus Aemilius neve alatt, Basilica Aemilia vagy Basilica Paulli (Pauli) címmel.
100 méter hosszú, két árkádsoros, négyhajós csarnoka mellett a Forum felől egy sor taberna szegélyezte. Lépcsőzetén állott Venus Cloacina kis sacelluma s délnyugati sarkán egy L. Caesar (Augustus unokája) tiszteletére emelt épület.

Antiquarium Forense

Eredetileg a Santa Francesca Romana templomának kolostora volt, ma azonban már mint múzeum működik. Emellett ebben az épületben található az a hivatal is, mely irányítja a Forumon végzett ásatásokat.
A múzeum vaskori temetkezési urnák, sírok, csontok tárlatát fogadja be. Emellett ókori római szobortöredékeket, frízeket, oszlopokat és oszlopfőket, s a fórum további épületdíszítő elemeit mutaja be.

Forum Romanum ingyenesen látogatható!

Nyitvatartás:

Áprilistól - szeptemberig mindennap: 08.30 - 19.00.
Októbertől - márciusig mindennap: 08.30 - 16.30.

forrás: ww.wikipedia.hu

 
Látogass el a többi nagyvárosba is!