Muzeum Bedřicha Smetany - Bedřich Smetana múzeum
A híres, cseh, Bedřich Smetana zeneszerző életét bemutató múzuem, a művész kottáit, hangszereit, fényképeit, róla szóló korabeli újságcikkeket mutatja meg az oda ellátogatóknak. A neoreneszánsz épület egy félszigeten található.
Belépőjegy árak:
Felnőtt: 50 CZK
Gyerek, 65+, diák: 20 CZK
Cím, elérhetőség:
Novotného lávka 1, Prága 1
Tel: +420 222 220 082
www.louvre.fr
Megközelítés tömegközlekedéssel:
Metróval: A vonalon, Staroměstská megálló.
Nyitvatartás:
Mindennap (kivéve kedden): 10.00 - 12.00. és 12.30 - 17.00.
Zárva: kedd
Bedřich Smetana élete:
Bedřich Smetana (Litomyšl, 1824. március 2. - Prága, 1884. május 12.) cseh zeneszerző, a cseh klasszikus zene megteremtője. Művei a romantika korszakában keletkeztek.
Smetana szüleinek tizennegyedik gyermekeként született. Édesapja ösztönzésére már négy éves korától foglalkozott a zenével. Hegedülni és zongorázni tanult. Nagyon tehetséges volt, hatévesen már vonósnégyesben játszott és zongorahangversenyt adott. Az elemi iskolai osztályok befejezése után a pilzeni gimnázium tanulója lett, de a tanulás nem nagyon érdekelte. Az érettségi után (1843) Prágába ment dolgozni, ahol Josef Prokschnál tanult zenét, közben egy nemesi családnál zenetarnáként kereste kenyerét. Ebben az időben kezdte komponálni első műveit. Elhivatottsága már ekkor megnyilvánult: "Isten kegyelmével és segítségével egy napon a technika terén Liszt, a komponálás terén pedig Mozart leszek" - írta naplójában.
1848-ban - Liszt támogatásával - megalapítja saját zeneiskoláját és nőül veszi Kateřina Kolářovát, akitől négy lánya születik (három meghalt). 1856 -1861 között a svédországi Göteborgi filharmónia élén állt, ahol több polkát komponált és klasszikuszenei koncerteket dirigált. 1859-ben először látogat vissza Csehországba, ugyanebben az évben hal meg a felesége. Hazájában gyakran szállt meg Obříství városában, ahol 1860-ban másodszor is megnősült, ekkor Barbora ("Betty") Ferdinandovát vette el; és még abban az évben visszatért Svédországba. Később hiába pályázott a prágai konzervatórium igazgatói posztjára, pedig komoly anyagi gondokkal küzdött.
A siker A brandenburgiak Csehországban és az Eladott menyasszony című operák bemutatásával köszönt rá, melyeket Obříství-beli nyaralójában szerzett. A brandenburgiak Csehországban megkapta a legjobb cseh opera címet, de az első igazi hamisítatlan cseh opera az Eladott menyasszony volt. A mű sikerének köszönhetően 1866-ban a Prozatímní színház dirigense lett. Vett egy szerény kis házat egy Týn nad Bečvou nevű faluban, Olomouctól keletre.
1870 után Bedřich Smetana egészségi állapota rosszabbodni kezdett. Makacs kiütésektől és más problémáktól szenvedett. 1874-ben már jobb fülére nem hallott, majd ősz végére teljesen megsüketült, ami a szifilisz komplikációjaként lépett fel. Ezt a nemi betegséget minden bizonnyal szeretőjétől, Lella Ricci énekesnőtől kapta el (ezt a vélekedést Mirko Očadlík zenetudós tartja). Smetana egészségi állapota egyre romlott, a betegség következtében idegrendszere fokozatosan felmondta a szolgálatot. Életének utolsó évét Smetana lányánál, Zsófiánál és vejénél töltötte jabkenicei vadászházukban, Mladá Boleslav mellett. 1875-től kezdve már itt élt.
Sem a nehézségek, sem a süketség nem törték meg, és megírta a A titok, a Hubička és a Čertovu stěnu című operáit, majd mindkét vonósnégyesét, az Álmok és a Cseh táncok című zongoradarabokat, egy sor kórusművet, befejezte a Má Vlast (Hazám) című szimfonikus ciklust, és Prágai karnevál címmel új szimfonikus táncciklus szerzésébe kezdett.
Egészsége azonban annyira megrendült, hogy 1884. április 20-án a Prága - Kateřinky elmegyógyintézetbe kellett szállítani. A zeneszerző életének utolsó, nehéz pillanatait örökíti meg Antonín Sova Z mého života (Életemből) című versében. A Nemzeti színház építésekor mondta Bedřich Smetana emlékezetes gondolatát: "A zenében benne van a csehek élete."
forrás: wikipedia.hu
