Victor Hugo múzeum - Maison de Victor Hugo
Itt élt és dolgozott 1832 és 1848 között Victor Hugo író. A múzeumban a művész dokumentumai, tárgyai, bútorai tekinthetőek meg.
Belépőjegy árak:
Ingyenes!
Cím, elérhetőség:
6 place des Vosges, 4e, Paris
Tel: 01-42-72-10-16
www.paris.fr
Nyitvatartás:
Kedd - vasárnap: 10.00 - 17.40
Zárva: hétfő
Victor Hugo:
Victor-Marie Hugo (Besançon, 1802. február 26. - Párizs, 1885. május 22.) francia költő, regény- és drámaíró
Élete és művészete szinte teljesen átfogta a 19. századot. Szellemi formálódására hatással voltak a napóleoni harcok, anyja királypárti és katolikus meggyőződése, családja utazásai Európában, ifjúkori olvasmányai, valamint költői kísérletei. Irodalmi példaképének Francois-René de Chateaubriandet tartotta, az ő nyomán testvérével együtt 1819 és 1821 között egy irodalmi szerkesztett Conservateur littéraire (Az irodalom védelmében) címen, amelyben főleg Lamartine és Chénier költészetét tárgyalták. Tudatosan tört érvényesülésre: royalista, katolikus versekkel kezdett, XVIII. Lajos kegydíjban is részesítette, majd később a liberalizmushoz közelített. Diadalmenete az 1840-es évek elejéig tartott.
Élete:
Édesapja, Joseph Leopold Sigisburg Hugo (1773 - 1828) Napóleon seregében szolgált, a tábornoki rangot szerezte meg. Ősei földművesek és iparosok voltak. Édesanyja, Sophie Trébuchet (1772 - 1821) korán árvaságra jutott, felmenői közt tengerészek és ügyvédek szerepeltek. A katonatiszt apát sűrűn helyezték át egyik városból a másikba, így a gyermek Hugónak ifjúkora szűntelen vándorlással telt Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban, végül visszatértek Párizsba. 1814-ben szülei elváltak, két bátyjával - Joseph Abellel (1798 - 1855) és Eugene-nel (1800 - 1837) - anyjával maradt.
1822-ben feleségül vette Adéle Foucher-t, négy gyermeke született. 1833-ban megismerte életre szóló szerelmét: Juliette Drouet-t. 1848-ban a Köztársaság szószólója volt, Bonaparte államcsínye után emigrált (Brüsszel, Guernessey sziget). Csak 1870-ben tért haza, a republikanizmus híve volt, a szabadság és levert forradalmak jelképévé vált, hozzá zarándokoltak a haladás hívei. Halála és temetése valóságos apoteózis volt.
Művei:
Drámák:
Hernani 1830
Marion De Lorme 1831
Lukretia Borgia (Lucréce Borgia) 1833
Cromwell (1827)
A Királyasszony Lovagja 1838
Szabad Színház Gyűjtemény
Regények:
A Párizsi Notre-Dame (Notre Dame De Paris) 1831
A nyomorultak (Les Miserables) 1862
A nevető ember 1869
Kilencvenhárom 1873
Költészet-verseskötetek:
Fenyítések 1853
A századok legendája
A sátán bukása 1886
A rettenetes év 1872
A nagyapaság művészete 1877
A szellem égtájai 1881
Az egész lant (posztumusz kötet 1888 - 1893)
