Balzac múzeum

Itt lakott 1840-1847-ig a francia regényíró, Honoré Balzac, aki a francia realista regény megteremtőinek egyike. A múzeumban a művész dokumentumai, kéziratai, képei, további tárgyai és bútorai tekinthetőek meg.
Belépőjegy árak:
Felnőtt: € 4,00
Kedvezményes: € 3,00
14-26 éves korig: € 2,00
0-13 éves korig: ingyenes
Cím, elérhetőség:
47 rue Raynouard,
75016 Paris
Tel. : 01 55 74 41 80
www.v2asp.paris.fr
Megközelítés tömegközlekedéssel:
6-os metróval, Passy megálló vagy 9-es metróval La Muette megálló.
Nyitvatartás:
Mindennap: 10.00 - 18.00
Zárva: hétfőn
Honoré de Balzac élete:

Honoré de Balzac (Tours, 1799. május 20. - Párizs, 1850. augusztus 18.) francia regényíró, a francia realista regény megteremtőinek egyike, neve a világirodalom legjelentősebb alakjai között szerepel.
Ősei dél-franciaországi parasztok voltak, apja hadsereg-élemező tisztként a császárság idején vagyonra tett szert.
Részben családon kívül nevelkedett. 1807-1813 között bentlakóként az oratoriánusok vendome-i kollégiumában tanult, majd szülei kívánságára beiratkozott a jogra. 1819-ben, félbehagyott jogi tanulmányok után írnok lett. Irodalmat hallgat a Sorbonne egyetemen, de tudományos előadásokra is jár. Verses tragédiákat kezd írni. Álnevek alatt, megélhetési célból kb. harminc romantikus ponyvaregényt publikál. Betűöntödét alapít, ebbe a vállalkozásba belebukik. 1829-ben sikert arat A házasság fiziológiája című könyve. A de nemesi előnevet önkényesen csatolja nevéhez.
1832-ben jelenik meg és komoly közönség-, egyszersmind kritikai sikert ér el első főműve, A szamárbőr (Le peau de chagrin), egy év múlva a már szintén jelentős Huhogók. Ezeknél is ismertebb lesz A harminc éves asszony című műve.
1835 után alakul ki a később megvalósuló regényfolyam, az Emberi színjáték (Comédie Humaine) terve: ebben visszatérő szereplők lesznek, és erősen vagy lazábban a ciklus minden regényének cselekménye összefügg. Birtokot vásárol, különböző nagyravágyó, általában nem sikerülő gazdasági tervei vannak. Napi 16 órát dolgozik, rendszeresen egész éjjel ír, rendkívüli regényírói termékenységének egyik közvetlen főoka: hatalmas adósságai.
1842-ben meghal külföldi levelezőpartnerének és szerelmének, Madame de Hanska grófnőnek a férje, egy lengyel földbirtokos. Ekkor összeházasodik Mme de Hanskával, és egy párizsi palotába költöznek. A grófnő ukrajnai birtokán is hosszabb időt töltenek.
1850-ben feleségül veszi mostohalányát. A Francia Akadémia (Académie Française) elutasítja felvételét. A rendkívül erőltetett életmód és munkatempó következtében ez év augusztusában meghal.






