Handel múzeum
Itt lakott Handel 1723-tól 1759-ig. Itt, ekkor komponálta többek között a Messiást és a Tűzijátékot.
Belépőjegy árak:
Felnőtt: 5,00 font
Gyerek: 5,00 font
Cím, elérhetőség:
25 Brook Street, London W1
Tel: 020 7495 1685
www.handelhouse.org
Megközelítés tömegközlekedéssel:
Metróval: Central vagy Jubilee vonalon, Bond Street megálló.
Nyitvatartás:
Kedd, szerda, péntek, szombat: 10.00 - 18.00.
Csütürtök: 10.00 - 20.00.
Vasárnap: 12.00 - 18.00.
Georg Friedrich Handel
Georg Friedrich Händel (Halle, 1685. február 23. - London, 1759. április 14.) németszármazású barokk zeneszerző, csembalista, hegedűs. Mivel élete nagy részét Angliában töltötte, gyakran angol zeneszerzőnek titulálják. Nagy hatással volt a bécsi klasszikusokra, nevezetesen Haydnra, Mozartra és Beethovenre.
Operái virágzása
1719-ben a Királyi Zeneakadémia zenei igazgatójának nevezték ki, ami azt jelentette, hogy operái próbáit és előadásait ő maga vezényelhette.
Ebben az időben virágzott a South Sea Company nevű hajózási társaság, aminek köszönhetően Händel "villámgyorsan" tudott közlekedni Anglia és Németország között. Így igen nívós énekeseket tudott szerezni, pl. Senesino is így került az angolokhoz. Jó zenészeket is igazolt: Giovanni Bononcini és Attilio Ariosti csak kettő a sok közül.
Ebben a korszakban keletkezett a Radamisto, a Giulio Cesare, a Tamerlano és a Rodelinda.
Sajnos az intézmény végig anyagi gondokkal küzdött, köszönhetően a sztárok magas eltartási költségének, ill. újabb híres énekesek érkezésének (1723 januárjában Francesca Cuzzoni, 1726 májusában Faustina Bordoni érkezett). 1728-ban fel is bomlott az operatársulat.
Mindeközben 1726. február 13-án Nagy-Britannia állampolgára lett.
Az operaszínház bukása után Johann Jacob Heideggerrel fogott össze, egy újabb színház alapításának érdekében. Így újra Olaszországba utazhatott (új énekesek szerződtetése gyanánt - pl. Antonio Bernacchi), és így 1729-es visszautazásakor rövid kitérőt tehetett Németországba is (Halle, Hannover, Hamburg). Az operát ugyanezen év december 2-án a Lotario című operájával nyitották meg.
Ezután kedvet kapott az oratóriumok írásához: sorra járta be az angliai városokat, ahol vadonatúj oratóriumait mutatták be (Deborah, Athalia). Szívesebben írt volna oratóriumokat, de a megélhetése miatt inkább operákat kellett komponálnia.
Mindeközben Lincoln's Inn Fieldsben megnyílt az Opera of the Nobility, Nicola Porpora zeneszerzői közreműködésével. Händel is érezte, hogy nincs szükség két rivalizáló operára Londonban, ráadásul Händelék színhelye leégett, így a King's Theatre-t kellett volna bérelni. Händel így átkerült a Covent Garden Theatre-be, amit saját szakállra vezetett. Ebből a korszakból származnak azAriodante, Alcina és az Orlando című operái.
1737 mély pont volt Händel életében: csődbe jutott a színház, majd nem sokkal később ő is agyvérzést kapott, igen erős bénulási tünetekkel. Ez az esemény pedig London zenei életét jutatta csődbe, hisz' még az Adelsopernak is kényszerszünetet kellett tartania. Händel ezután Aachenban kúráltatta magát. Felépülése után a munkakedve és -bírása változatlan maradt, ám mindössze egy operát írt (Deidamia, 1741), tehát agyvérzése mindenképpen élete komoly fordulópontjának tekinthető.
Oratórium - korszak:
Viszont akkor mivel foglalkozott felépülése után? Ekkor kerülhetett sor régebbi terve megvalósítására, konkrétan az oratóriumok írására. Ennek következtében mutatták be a Sault és az Israel in Egypt-et 1739-ben, ill. szintén akkor került sor az 1736-os Alexander's Feast átdolgozásának bemutatására is.
A Messiah bemutatására 1742. április 13-án került sor Dublinban, ez volt az utolsó oratorikus műve.
1743-1752 között évente 2 oratóriumot írt. Ezeknek témái általában az ótestamentum, de írt világi témájúakat: a Herculest és a Semelét, amelyeket az angolok tévesen legnagyobb operáik közé sorolnak. Az élete ebben az időszakban a szokásosan folyt: megvoltak a mindennapi harcai, de konkurenciája még sem volt. 1745-ben írta meg a Judas Maccabaeus c. oratóriumot, amely művészete csúcspontja.
Élete vége:
1751-ben súlyosan megromlott a látása; ezt a Jephtha kézirata is sugallja. A sors fintora, hogy a How dark, oh Lord, are thy decrees kórusmű írása közben teljesen megvakult.
Különböző operációknak vetette magát alá, ám ez se segített (ugyanaz operálta, aki Johann Sebastian Bachot). Sajnos egyik se segített, bár élni akarását mi sem mutatja jobban, minthogy egészen halála napjáig koncertezett (különböző orgonaversenyeit adta elő). Földi maradványai a Westminster-apátság temetőjében található.
