Anglia és London :
<<--a térképre kattinta, Anglia térképe megtekinthető nagyban!
Anglia az Egyesült Királyság egyik tagországa, amely egyben a Brit-sziget legnagyobb és legnépesebb történelmi régiója. Területi elkülönülése a sziget másik két régiójától, Skóciától és Walestől az angolszászok 5. századi megérkezésétől vette kezdetét. Angliáról, mint politikailag egységes országról azonban igazából csak a 10. század-tól beszélhetünk. Ez a szócikk az ekkor kialakult területi egység történelmével foglalkozik. Anglia 10. század előtti és I. Jakab 1603-as trónralépése utáni történelme ugyanakkor szervesen összekapcsolódik Skócia és Wales történelmével.
Anglia történelme:
A Britannia név görög és latin nevekből származik, azoknak meg valószínűleg kelta eredetije volt. A kelták viszonylag későn jöttek a brit szigetekre, de az írott történelem velük kezdődik. A kelta név általában a későbbi angolszász hódítók előtt a szigeteken élő népek neve volt.
Julius Caesar i.e. 55-ben és 54-ben két expedíciót küldött Britanniába, mígnem i. sz. 43-ban megtörtént a római megszállás, amely délről lassan haladt észak felé. 409-ben vonultak ki, amely korszak után az angolok, a szászok és a jüt törzsek jöttek hódítani Észak-Európából. Az újak is letelepedtek, és több kis angol királyság jött létre a ma Walesként és Cornwallként ismert területeken. A kis királyságok közül egyesek kiemelkedtek (Northumbria) északon, (Mercia) Közép-Angliában és (Wessex) délen. Jöttek azonban tovább a vikingek Skandináviából, mígnem a Wessex-dinasztia legyőzte a dánokat a 10. században, és Anglia uralkodójává vált!
597 Szent Ágoston megérkezik, hogy megtérítse az angolszászokat a kereszténységre
789-795 Az első viking támadások
832-860 A skótok és a piktek Kenneth Macalpin vezetésével megalakítják a mai Skót királyság elődjét
860 A dánok Leigázzák Kelet-Angliát, Northumbriát és kelet Merciát.
871-899 Nagy Alfréd uralkodása Wessex-ben
Normann hódítás. 1066 Hódító Vilmos legyőzi Harold Godwinson-t a hastingsi csatában, és övé lesz a trón
1215 Földnélküli János király aláírja a Magna Charta-t
1301 I. Edward meghódítja Wales-t.
1314 A Bannockburn-i ütközet megmenti a külön skót királyságot
1337 Megkezdődött a 100 éves háború Franciaország és Anglia között
1348-1349 Pestisjárvány pusztítja el Anglia lakosságának egyharmadát
1381 Parasztlázadás Angliában (Wat Tyler)
1455-1487 A rózsák háborúja a York és a Lancasteri ház hívei között. A végén VI. Henrik (Richmond) trónra lépésével egyesül a két dinasztia, és megkezdődik a Tudor korszak.
1477 Az első nyomtatott könyvet készíti William Caxton Angliában
1534-1540 Az angol reformáció. VIII. Henrik önállósítja magát a pápaságtól, szekularizálja a szerzetesrendeket és megalakítja az anglikán egyházat.
1536-1542 Anglia és Wales uniója
1547-1553 A protestantizmus hivatalos vallássá válik.
1553-1558 Katolikus reagálás I. (Véres) Mária alatt.
1558 Elvész Calais, az utolsó angol birtok Franciaországban
1558-1603 I. Erzsébet, a mérsékelt protestantizmus kialkulása
1588 Legyőzik a spanyol armadát (hadiflottát)
1590-1613 (kb) Ekkor íródnak Shakespeare művei
1603 Skót és az angol királyság uniója, a Stuart dinasztia uralkodásának kezdete.
1642-1651 Polgárháború a király és a parlament között
1649 Kivégzik I. Károlyt.
1653-1658 Oliver Cromwell "protektorátusa"
1660 A monarchia visszaállítása: II. Károly
1688 A dicsőséges forradalom. A Stuartokat száműzik, Orániai Vilmos és Mária trónrakerülése.
1707 Anglia és Skócia egyesítése
1760-1830 (kb.) Az ipari forradalom
1761 a csatornák építésének megkezdése
1775-1783 Amerikai függetlenségi háborúban elvész a 13 új-angliai gyarmat
1793-1815 Napoleoni háborúk
1801 Nagy-Britannia és Íroszág egyesítése
1825 Az első vasútvonal (személyvonat) megnyitása
1829 A katolikusok emancipációja
1825-től Viktória királynő uralkodása.
1840-es évek India meghódítása, majd a század második felében afrikai gyarmatok. Kiépül a Brit Birodalom.
1898-1902 A búr háború
1914-1918 Az I. világháború
1921 Angol-ír szerződés; a szabad ír állam megalakulása
1939-1945 A II. világháború
1952 II. Erzsébet trónrakerülése
1950-es évek második fele-1960-as évek első fele. A gyarmatok többsége függetlenséget kap.
1973 belépés a Közös Piacba
London történelme:
A rómaiak előtti korból kevés lelet maradt fenn. Londont a rómaiak alapították, mint Britannia provincia fővárosát. Neve a latin Londinium névből ered.
A Római Birodalom bukása után Londont elhagyták a rómaiak. A 7. században Egy Lundenwic nevű szász város épült nem messze a mai Aldwychtől nyugatra. A régi római város a 9. században vagy a 10. század elején népesült be újra.
Westminster egykor önálló városvolt, a középkor óta az angol királyi udvar székhelye. Végül a két város egybeépült, így jött létre a mai London alapja, bár ekkor még nem volt főváros (a Hampshire-beli Winchester volt az a 12. századig.)
London növekedésnek indult, és a következő pár évszázadban magába olvasztotta a környező kisvárosokat és falvakat. A 16. századtól a 20. század elejéig a Brit Birodalom fővárosa volt.
1666. szeptember 2-án kezdődött el a nagy londoni tűzvész, amely a belváros nagy részét elpusztította. A tűz egy pék faházából indult el, a következő három nap folyamán több, mint 13,000 ház pusztult el, köztük a St Paul Church. A város tíz év alatt újraépült. A 18. században a fejlődés felgyorsult. A 19. század elejére a világ legnagyobb városa lett.
Az önkormányzat igyekezett teljesíteni a gyors növekedés okozta követelményeket. 1855-ben alapították a Metropolitan Board of Works-t arra a célra, hogy biztosítsa a megfelelő infrastruktúrát a gyorsan növekvő városnak. 1889-ben ehelyett hozták létre London megyét, amit London megye tanácsa irányított - az első szervezet, mely egész London közigazgatását irányította.
A 20. század elején a londoniak szénnel fűtöttek, ami hatalmas füstmennyiséget okozott. Az éghajlati körülményekkel együtt ez gyakran szmogot okozott, a jól ismert "londoni köd"-öt. 1956-ban törvényt hoztak a tiszta levegőért, miután 1952. december 5. és 9. között öt napig szmog nehezedett a városra, több, mint 4000 ember halálát okozva. A törvény értelmében füstmentes zónákat alakítottak ki, ahol füstöt nem okozó fűtőanyagot kell használni.
London arculatában a legnagyobb változást az elmúlt 100 évben a német bombázások okozták a II. világháború idején. A bombázás több, mint 30 000 embert ölt meg, és rengeteg épületet elpusztított. Az elpusztult részek az 1950-es, 60-as és 70-es években többféle különböző stílusban épültek újjá, ezért Londonra jellemző, hogy arculata építészetileg nem egységes.
1965-ben London megye tanácsát felváltotta Nagy-London tanácsa (Greater London Council, GLC). Több újabb település is a város része lett, a jelenlegi kerületek közül 20. A GLC-t 1986-ban eltörölték, mert összeütközésbe került a Thatcher-kormánnyal, és hatásköre átkerült az egyes kerületekhez. 2000-ben újra központosították a város feletti hatalmat, és polgármestert választottak Ken Livingstone személyében.
Az 1997-es tűzszünetig London gyakran az IRA egyik célpontja volt az észak-írországi területek feletti egyet nem értés miatt.
2005. július 7-én Londont terrortámadás érte, alig 24 órával azután, hogy London megkapta a 2012-es olimpia rendezésének jogát.
Ma Nagy-London a belvárosból és 32 kerületből (borough; köztük Westminster városa) áll. A legjelentősebb központ Westminster, itt található a West End, London legfontosabb kulturális, szórakoztatóipari és bevásárlónegyede, itt található a pénzügyi intézmények kivételével a legtöbb, a városban található cég székhelye és az Egyesült Királyság kormányzati épületei. A londoni City a világ bankjainak központja és Európa fő üzleti központja. Itt található Európa 500 legnagyobb cége közül több, mint 100-nak a székhelye. A londoni tőzsde nagyobb forgalmat bonyolít, mint New York-é és Tokióé együtt. A City hétköznapokon rendkívül forgalmas, de hétvégeken meglehetősen csendes, mert lakónegyedek nemigen találhatóak itt.
London nagyszámú látogatót és turistát vonz. A turistalátványosságok nagyrészt a város középső részén vannak (Central London), a Cityben, a West Enden, Westminsterben (Westminster-apátság, Buckingham-palota, Kensington és Chelsea kerület (Tudományos Múzeum, Victoria és Albert Múzeum) és a Hyde Park. Fontos turistalátványosságnak számítanak még a Szent Pál Katedrális, a Nemzeti Galéria, a Globe Színház, a Tate Galéria, a London Bridge, a Tower híd és a Tower, a British Museum Bloomsburyben és sok más múzeum és látványosság.
Anglia domborzata:
A Brit-szigeten a kőzetek ÉNY-DK-i irányban fiatalodnak: Skócia északnyugati részén ősmaszívum bukkan a felszínre. A kaledóniai eredetű Skót-felföldet a DNY-ÉK irányú Glen More törésvonal osztja ketté, amelyben a Kaledon-csatorna húzódik. A Kaledon-csatornától délkeletre a Grampian-hegység található, amelynek legmagasabb csúcsa a Ben Nevis (1343 m). A Skót-alföldet bazalt táblahegyek tarkítják. A Dél-skót-felföld legmagasabb része a Cheviot Hills képezi Skócia és Anglia természetes határát. A Pennine-hegység Anglia középső részén húzódik, óidei mészkőből áll, peremén kőszénkészletekkel. A Walesi-hegység vagy Cambriai-hegység északi része kaledóniai, déli része variszkuszi eredetű. A Délkelet-Angliai-lépcsővidék középidei üledékekből épül fel. Megsüllyedt, a lépcsők a tengerpartra futnak ki és Franciaországban folytatódnak. A Londoni-medencét harmadidőszaki üledékek töltik ki.
Anglia éghajlata:
A nedves óceáni éghajlat az uralkodó, amelyet a Golf-áramlat befolyásol. Jellemzőek a hűvös nyarak és az enyhe telek, a naponta változó időjárás, a magas páratartalom és a gyakori ködképződés. Az uralkodó nyugati áramlás többnyire nagyobb csapadékmennyiséget hoz magával. A januári átlaghőmérséklet +2 es -4 °C, a júliusi 14-17 °C között ingadozik. Az évi átlagos csapadékmennyiség NY-K-i irányban csökken, a hegyekben aláhulló 2500 mm-től a síkságon mért 700 mm-ig. Átlagosan 1000mm csapadék esik az ország területének nagyobb részén.
Anglia népessége:
50 341 700 fő, ebből 7 489 022 fő él Londonban.
Anglia etnikai, nyelvi és vallási megosztása:
Hivatalos nyelv: angol, regionálisan: walesi, gael
Népek: angol 83,6%, skót 8,6%, walesi 4,9%, észak-ír 2,9%, fekete 2%, indiai 1,8%, pakisztáni 1,3%, keverék 1,2%, egyéb 1,6 (2001)
Vallások: keresztény (anglikán, római katolikus, skót presbiteriánus, metodista) 71,6%, muszlim 2,7%, hindu 1%, egyéb 1,6%, felekezeten kívüli 23,1%
Írásrendszer: latin ábécé
Anglia gazdasága:
Az Egyesült királyságot a "világ műhelyeként" emlegetik. A 17-18. században kibontakozott az ipari forradalom. A 20. században erős hanyatlás következett, amelyet a 70-es években sikerült megállítani. Jelenleg Nagy-Britannia bruttó nemzeti összterméke 2000 milliárd dollár felett van, ezzel Európa harmadik legnagyobb gazdasága. Az egy főre eső GDP 29000 USD/fő. Éves gazdasági növekedés: 2% feletti, ezzel a leggyorsabban növekvő gazdaság Nyugat Európában.
Bányászat: A Pennine hegységben lévő kőszénbányák nagyrészét az utóbbi időkben megszüntették, főként a környezetszennyezés, és a hatástalan felhasználás miatt. Kőolajat és földgázt jelenleg is az Északi tengeren termelnek ki, ebből exportra is jut. Emellett egyre nagyobb szerepe van az atomenergiának, és a megújuló környezetkímélő energiák felhasználásának.
Ipar: Vas- és szinesfémkohászat a kikötővárosokban jelentős. A feldolgozóipar jelentős ágazatai: autógyártás, repülőgyártás, elektronika, számítástechnikai ipar, háztartási gépek gyártása, textil- és ruhaipar, vegyipar. A feldolgozóipar termékeit a főváros környékén, az egyetemi városokban, és a kikötővárosokban állítják elő. Az ország legnagyobb ipari városa Birmingham. A feldolgozóipart korszerű technológiai eljárás, és a termékek kiváló minősége jellemzi.
Mezőgazdaság: Az angol farmok korszerű termelési eszközöket alkalmaznak. A zöldség- és a gyümölcstermesztéssel főként a városokat látják el. Hatékony és belterjes termelés folyik a szántóföldeken is. Az állattenyésztésben a juhtenyésztés a legjellemzőbb.
Kereskedelem: Nagy-Britannia legnagyobb kereskedelmi partnerei az EU társadalmak, de hatékony kereskedelmet folytat az Unión kívüli Európai országokkal, az USA-val, Kanadával, és Japánnal is.
Legnagyobb városok az Egyesült Királyságban:
1. London (7 489 022 lakos)
2. Birmingham (1 013 995 lakos)
3. Glasgow (607 030 lakos)
4. Liverpool (468 809 lakos)
5. Leeds (457 242 lakos)
6. Sheffield (448 685 lakos)
7. Edinburgh (438 169 lakos)
8. Bristol (432 861 lakos)
9. Manchester (395 612 lakos)
10. Leicester (341 394 lakos)
