Barcelona
Barcelona, Spanyolország második legnagyobb városa, Katalónia fővárosa, a területét és népességét tekintve első helyen álló Madrid spanyol főváros "örök riválisa". A Generalitat de Catalunya, azaz a Katalán Kormány székhelye. Érseki központ és egyetemváros, kiemelkedő európai kongresszusi centrum. Az 1992. évi nyári olimpiai játékok helyszíne. A Földközi-tenger harmadik legnagyobb kikötővárosa.
Fekvése:
Katalónia tartományban, Barcelona provincia, és Barcelones comarca (tkp. megye) területén, a Földközi-tenger partján fekszik. A Llobregat és Besos folyók torkolata közé eső délkeleti partszakaszon, a Barcelonai-síkságon azaz Llano de Barcelonán helyezkedik el. A Katalóniai-hegységhez tartozó Parti-hegylánc vonulatai szegélyezik: délről a Garraf-hegység, nyugatról a Colserolla. 160 km-rel a Pireneusokban húzódó francia határtól délre terül el. Legmagasabb pontjai: a Tibidabo a város északi részén (532 m) és a Montjuic a nyugati, tengerfelőli oldalán (213 m).
Története:
A Barcelona helyén elterülő legősibb település első lakói a kelta layetánok voltak, kik a Tibidabo és a Mons Taber között telepedtek le.
I.e. 218-ban a helyi monda szerint Hamilcar Barcas karthágói hadvezér alapította meg a mai helységet, először az ibér Barcino néven tűnt fel a történelmi dokumentumokban.
I.e. 201-ben Scipio római hadvezér foglalta el, majd Augustus császár idején római kolónia lett - előbb Julia Faventia, később Augusta és Pia melléknevekkel.
414-ben, majd 531-ben a nyugati gótok birtokába került s fővárosukká tették, Athaulf király székhelye volt.
716-ban a mórok Al Hurr kalifa vezetésével elfoglalták és Badsalunának nevezték el.
801-ben Jámbor Lajos Karoling király a katalán őrgrófság fővárosává tette. 874-ben Barcelona grófjai függetlenséget kaptak. Katalónia és Aragónia egyesülése idején Genova és Velence mellett a Földközi - tenger vezető kereskedővárosává vált.
A 16.században Katalónia fekvése miatt kiesett az Újvilággal való kereskedelem lehetőségeiből, ekkor megrendült Barcelona hatalma is.
1701-13 között, a spanyol örökösödési háborúban a katalánok Habsburg Károly főherceg mellé álltak, szabadságjogokat remélve tőle. 1714-ben a francia származású V. Fülöp csapatai lerohanták a várost és jelentős részét elpusztították.
1778-ban III. Károly felszabadította az Amerika felé irányuló kereskedelmet, ismét megnyílt a nagymultú barcelonai kikötő s a város a király uralma alatt újra fellendült. A 19. században visszanyerte hajdani jelentőségét a Földközi-tengeren.
1888. május 20-án nyílt az EXPO Universal, majd 1929-ben az EXPO Internacional. A világkiállításoknak köszönhetően Barcelona jelentős vásárvárossá vált.
1931-ben kikiáltották az I. Spanyol Köztársaságot, s ekkor Katalónia függetlenséget kapott. Barcelonában megalakult az első katalán parlament, mely a köztársaságpártiakat képviselte. 1937-39 között is itt működött a Köztársasági Kormány, Francisco Franco csapatai csak 1939 januárjában foglalták el a várost.
1975-ben, a diktatúra megszüntével ismét hivatalos nyelv lett a katalán, majd 1979-ben a spanyol képviselőház elfogadta Katalónia autonómiáját, az automóm tartomány székhelyévé pedig Barcelonát nevezték ki.
1992-ben itt rendezték a XXV. Nyári Olimpiai Játékokat.
Közigazgatása:
Barcelona közigazgatásilag 10 kerületre osztható. Minden kerület egyúttal önálló politikai egységként is működik. A területi felosztás alapja történeti eredetű. A legtöbb kerület megfelel azokank a régen független településeknek, melyeket a 19-20. században csatoltak Barcelonához. A kerületeket negyedekre, azaz barrio-kra osztják.
1. kerület: Ciutat Vella. A város történelmi központja. Negyedei: El Raval, Barri Gotic (Gótikus negyed), La Barceloneta, Barri de la Ribera.
2. kerület: Eixample. Negyedei: Sant Antoni, Esquerra de l'Eixample, Dreta de l'Eixample, Barri de la Sagrada Família, Fort Pienc, Sant Anton
3. kerület: Sants-Montjuic. Negyedei: Poble Sec, La Marina, La Font de La Guatlla, La Bordeta, Hostafrancs, Sants, Badal.
4. kerület: Les Corts. Negyedei: Les Corts, La Maternitat, Pedralbes.
5. kerület: Sarria-Sant Gervasi. Negyedei: Tres Torres, Sarria, Vallvidrera, Bonanova, Sant Gervasi, Putxet-Farró, Galvany.
6. kerület: Gracia. Negyedei: Vallcarca, El Coll, La Salut, Gracia, El Camp d'en Grassot.
7. kerület: Horta-Guinardó. Negyedei: Horta, El Carmel, La Teixonera, El Guinardó (Alt i Baix), La Clota, La Vall D'Hebron, Montbau.
8. kerület: Nou Barris. Negyedei: Can Peguera, Porta, Canyelles, Ciutat Meridiana, Guineueta, Prosperitat, Vallbona, Verdum, Vilapicina, Roquetes, Trinitat Vella, Trinitat Nova, Torre Baró, Torre Llobeta, Turó de la Peira.
9. kerület: Sant Andreu. Negyedei: La Sagrera, Congrés, Trinitat Vella, Bon Pastor, Sant Andreu, Navas, Baró de Viver.
10. kerület: Sant Martí. Negyedei: Diagonal Mar, Fort Pius, San Martí de Provençals, Poble Nou, La Verneda, El Clot, Vila Olímpica del Poblenou.
Spanyolország:
Spanyolország, hivatalosan Spanyol Királyság független állam Dél-Európában, 2 autonóm várossal (Ceuta és Melilla), és 5 ún. szuverén területtel Észak-Afrikában, amelyek Marokkóba ékelődnek be. A spanyol szárazföld délről és keletről a Földközi-tenger (amelyben az országhoz tartozó Baleár-szigetek fekszenek), északról a Biscayai-öböl és nyugatról az Atlanti-óceán alkot vele határt. A szárazföldön Portugáliával, Franciaországgal, Andorrával, Gibraltárral és Marokkóval határos. Spanyolország a legnagyobb a három független államból, amelyek az Ibériai-félszigeten fekszenek.
A modern Spanyolország mai területén több nép is letelepedett, mint például a kelták, az ibériaiak, a rómaiak, a vizigótok és a mórok. A középkorban, több mint öt évszázadig, nagy területek voltak iszlám uralom alatt, melyeknek egy töredéke 1492-ig állt fenn, amikor az Aragónia és Kasztília keresztény királyságai 770 év után elszakadtak a móroktól. Ugyan abban az évben, Kolombusz Kristóf elérte az Újvilágot, amivel megalakította a világuraló Spanyol Birodalmat. Spanyolország vált Európa legerősebb államává, de a háborúk és más belső gondok lesüllyesztették az országot. A 20. század közepén Francisco Franco alakított ki diktatúrát Spanyolországban, és demokratikus állam csak 1978-ban alakult ki. Az ország 1986-ban belépett az Európai Unióba, azóta Spanyolország gazdasági és kulturális reneszánszát éli.
Államszervezet és közigazgatás.
A parlamentáris demokráciát Franco tábornok halála után állították vissza, 1975-ben, aki az 1939-ben véget ért polgárháború óta uralkodott. Az 1978-as spanyol alkotmány Spanyolországot alkotmányos monarchiának nyílvánította miniszterelnökkel, aki a kétkamrás parlament, a Cortes Generales vezetője. Ennek tagjait 4 évenként választják. 1981. február 23-án néhányan a hadseregből betörtek a parlamentbe és megpróbálták megdöntenti a hatalmat. A katonaság nagy része azonban hűséges maradt I. János Károly királyhoz, aki a Spanyol Hadsereg főparancsnokaként meghiúsította a puccsot.
1982 októberében a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) Felipe González Márquez vezetésével abszolút többséget szerzett a Képviselőházban és a Szenátusban egyaránt. Gonzáles és pártja 13 évig volt kormányon. Ezidő alatt Spanyolország belépett a NATO-ba és az Európai Unióba. Az ország nagy mértékben fejlődött az oktatás, az egészségügy és munkaügy területén is.
1996 márciusában José María Aznar és Néppártja (PP) nyerte meg a választásokat, és a madátumok felét megszerezte a Kongresszusban. Aznar liberalizálta a gazdaságot állami vállalatok privatizációjával, a munkapiac reformjával, növelte a konkurenciaharcot néhány iparágban (főként a telekommunikációban). Aznar első hivatali idejében Spanyolország belépett az Európai Gazdasági és Monetáris Unióba. Ekkor Spanyolország az Egyesült Államokkal és a NATO többi tagjával együtt katonai műveletekben vett részt az akkori Jugoszláviában. Az ország részt vett a boszniai és koszovói békemissziókban is.
Aznar 2000 márciusában újra megnyerte a választásokat és abszolút többséget szerzett a parlament mindkét házában. Ez lehetővé tette Aznarnak hogy koalíciós partner nélkül alakítson kormányt. Az ország ekkor rendíthetetlen pártfogója lett a terrorizmus elleni harcnak. A 2004-es választásokon Aznar alelnökét, Mariano Rajoyt nevezte ki a Néppárt elnökjelöltjének maga helyett. A március 11-i madridi terrortámadás utóhatásaként a Néppárt a Spanyol Szocialista Munkáspárt javára elvesztette a választásokat és vezetője, José Luis Rodríguez Zapatero lett a miniszterelnök. Zapatero olyan kormányt nevezett ki, ahol ugyanannyi nő és férfi miniszter volt.
Etnikai megoszlás:
Az ország lakosainak 72%-a kasztíliai, 8%-a katalán, ugyanekkora része galíciai, és 2%-a baszk nemzetiségűnek vallja magát.
Az Európai Unió bevándorlásának 50%-a Spanyolországban csapódik le. Spanyolország az Európai Unió belső migrációjának is a célállomása. Legnagyobb bevándorló csoportok: a latin-amerikaiak (1,5 millió), marokkóiak (576 000), románok (525 000), britek (314 000), németek (163 000), olaszok (134 000), bolgárok (121 000), kínaiak (104 000), portugálok (100 000), franciák (100 000), ukránok (70 000), lengyelek (61 000). A leggyorsabban növekvő csoport a románok, akik száma a tavalyi évben 117 000-rel növekedett.
Vallás:
Bár az spanyol alkotmány második fejezete kimondja hogy az országnak nincs fő vallása, a legtöbb követője mégis a katolikus egyháznak van. A spanyolok 76%-a vallja magát katolikusnak, 2% valamilyen más vallás követőjének és 19% nem hívőnek vagy ateistának. 2006. októberében a Spanyol Szociológiai Kutatások Központja elvégzett egy közvéleménykutatást, amely szerint a magát katolikusnak valló emberek 54%-a nem, vagy csak nagyon ritkán jár templomba, 15%-a egy évben néhányszor, 10%-a havonta néhány alkalommal és 19%-a minden vasárnap és néha kétszer is egy héten.
A protestáns egyháznak az országban kevesebb mint 50 ezer tagja van. A helyi romák támogatják inkább az evangélikus egyház eszméit mint a népesség többi a lelkészek a szentmisékbe beépítették a flamenco zenét. A magát evangélikusnak tartó népesség számban éppen hogy meghalagyja Jehova tanúit, akik 105 ezren vannak. Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza Spanyolországban csaknem 35 ezet követőt számlál.
A jelenlegi nagy bevándorlási hullámok ahhoz vezettetk, hogy Spanyolországban megnövekedett a iszlám hívők száma, és ma már 1 millió muszlim él az országban. Spanyolország fő területein nem éltek muszlimok századokon keresztül; bár a gyarmati terjeszkedéskor Észak- és Nyugat-Afrikában az elfoglalt területeken iszlám hívők is éltek, főként Spanyol Marokkóban és Nyugat-Szaharában. Manapság az iszlám a második legjelentősebb vallás Spanyolországban, és körülbelül a népesség 3%-a sorolja magát ehhez a felekezethez.
Gasztronómia:
Az Ibériai-félsziget déli részén terem a zöld olívabogyó, ezt használják koktélokhoz, hideg és meleg ételekhez egyaránt. Leveseik a hideg gazpacho és a meleg, húsos cocido, a két levesfajtát sokféleképpen készítik. Spanyolország legismertebb étele a paella, a sáfránnyal sárgára színezett jó minőségű rizs, ehhez különféle zöldséget, halat, rákot, kagylót és húst adnak. A paellának ugyancsak sok változata kedvelt, közismert a valenciai paella. Húsételek közül birkát, bárányt, marhát, borjút, sertéshúst, csirkét fogyasztanak. Speciális spanyol étel a bikaviadalokon elhullott állatból feldolgozott bikahús. Salátából elterjedt a zöldsaláta, a paprika, a paradicsom, az uborka, a rizs, a karfiol, és a gyümölcsök felhasználásával készített saláták. Desszertként gyümölcs, gyümölcssaláta, puding, fagylalt kerül az asztalra.
Bárokban kóstolható meg a sörkorcsolyaként készített ún. tapas, melyet italok mellé szervíroznak.
A spanyolok borkedvelő és sörfogyasztó nép. Boraik közt főleg könnyű száraz, némileg fanyar ízhatásúakat találunk. A jerez (mi sherry néven ismerjük) a tokaji borok ízvilágára emlékeztet édes és száraz változattal. Speciális spanyol alkoholtartalmú ital a bólészerű sangria, melyet gyümölcsökkel, fanyar vörösborral készítik, bolondítottabb fajtája a pezsgős sangria (sangria especial).
A spanyolok korán reggeliznek, nem túl bőségesen, viszont az ebéd és a vacsora - főleg nyáron - későbbi órákban zajlik.
forras: wikipedia.org
