Rembrandt háza:

Látogass el a híres holland festonek szentelt múzeumba. Itt található a művész szinte valamennyi metszete és néhány festménye. A múzeumban tanítványai és a mester által ihletett más művészek is képviseltetik magukat.

Belépőjegy árak:

0-6 éves korig: ingyenes
6-15 éves korig: € 1,50
Felnőtt (16 éves kortól) :€ 8,00

Cím, elérhetőség:

Jodenbreestraat 4, Amsterdam
Tel.: +31-020-5200 400
www.rembrandthuis.nl

Megközelítés tömegközlekedéssel:

51, 53, 54-es metróval, Waterlooplein megálló. 9-es vagy 14-es villamossal, Mr. Visserplein megálló.

Nyitvatartás:

Mindennap: 10.00 - 17.00.

Élete (1606-1669)

Hollandiában, Leydenben született. Jacob Swanenburgh műhelyében kezdett festeni. 1623-ban Amsterdamba ment, ahol Pieter Lastman keze alá került. Önálló műhelyét először Leydenben nyitotta meg, 1631-ben visszatért Amsterdamba, ahonnan többet nem is mozdult ki. Kétszer nősült, de mindkét felesége meghalt. Élete utolsó éveit egyedül töltötte, nagy nyomorban.
Mint arcképfestő szerzett magának először elismerést. A Tulp doktor anatómiájának sikerét több megbízás követte. Arcképfestészetének főműve az Éjjeli őrjárat.
Vallásos tárgyú képeket is festett, mind ószövetségi, mind újszövetségi témákat feldolgozott. A képeket minden illuzionista külsőségtől mentesen, mint történelmi vagy mint életképeket fogott fel és valósított meg.
A mitológiát is tárgykörébe vonta ugyanolyan tárgyilagossággal mint vallásos képeit.
Festészetét úgy jellemezhetjük, hogy ifjúkorának részletező, tapogató, külsőségekben is realista stílusától töretlen és állandóan felfelé ívelő vonalban haladt, a részletek nélküli nagyban való látás és megjelenítés, a színek és a fény külön és egymásra vonatkoztatott gazdag buzgása felé. Kevés színnel nagyon színes tudott lenni, a fénnyel pedig alakotott és jellemet épített.
Kivonja a képet a közvetlen érzékelés köréből, mellőz minden olyan mozzanatot, amely a tapintóérzék empirikus tapasztalataira apellál, némelykor az ívelő formát egyenes vonalakkal egészen laposan ábrázolja, anélkül, hogy a forma, a kép egészében laposan hatna.
Késői női aktábrázolásoknál nagyvonalúbb formakezeléssel s már nem csak lapos vonalvezetéssel találkozunk.
A korai képeken az alak erősen kiemelkedik, a késői kompozíciókon ellenben valósággal beleágyazódik a téralkotó tónusok egészébe.
Amikor fiatal volt, akkor még a koldus rongyaiban látta a festői szépséget, és a fejek közül a barázdákkal szántott aggastyánarcok foglalkoztatták. Romos falakat fest, törött lépcsőt, átlósan felépített kompozíciókat, erőteljes fényhatásokat és általában a sokféleség vibrálását. Később azonban fokozatosan eltűnnek ezek a pittoreszk elemek és ugyanilyen mértékben tért nyer képein az igazi festőiség.