Hollandia

<<--a térképre kattintva, Hollandia térképe megtekinthető nagyban

Hollandia nyugat-európai ország. Délről Belgium, keletről Németország, északnyugat felől az Északi-tengerhatárolja. A holland közjog különbséget tesz "Hollandia" és a "Hollandiai Királyság" között. A Hollandiai Királyság 3 részből áll: Hollandia, valamint Karib-szigetekhez tartozó Holland Antillák és Aruba. Belgium, Hollandia és Luxemburg szoros regionális együttműködését általában Benelux államokként említik.

Domborzat:

Hollandia figyelemreméltóan sík ország. Az ország fele a tengerszint feletti 1 méteres magasságot sem éri el, és sok az olyan terület is, amely a tengerszint alatt fekszik. E mélyenfekvő területeket gátak és dűnék sokasága védi a víztől. Nagy számú szivattyú működik a talajvíz megfelelő szinten tartása érdekében. Az ország legmagasabb pontja Hollandia délkeleti csücskében található: a Vaalserberg 322 m magas. A hollandok az évek során jelentős területeket hódítottak el a tengertől, pl. a mai Flevoland tartomány teljes egészét 100 éve még tenger borította. Az így keletkezett új szárazföldeket poldernek nevezzük.

Történelem:

A mai Hollandia (Németalföld) germán törzsek által lakott területe az I. századtól a Római birodalom része lett, majd a 8. században a frankok hódították meg. A 9. században Lotaringiához, illetve a Nyugati Frank birodalomhoz, a 10. századtól pedig a Német-római Császársághoz tartozott. A részben önálló területek legtöbbje a középkorban kulturális és gazdasági központ volt Flandria, Brabant stb.). A XIV-XV. században az egész holland térség nagy része a Burgund Hercegséghez tartozott, majd 1477-ben házasságok révén a Habsburgok szerezték meg. 1579-ben a 7 északi (kálvinista) tartomány létrehozta az Utrechti Uniót, amelyhez a déli tartományok nem csatlakoztak, ez a rész ma Belgium. 1581-ben egyesültek a németalföldi tartományok, első helytartójuk Orániai Vilmos lett.

A mai Hollandia 1609-ben alakult meg, de független államként csak 1648-ban, a vesztfáliai békében ismerték el. A mai Belgiumot alkotó déli tartományok 1830-ban váltak ki. Az ország az I. világháború idején semleges volt, ennek ellenére 1940-ben a németek megszállták, ázsiai gyarmatai pedig a japánok kezére kerültek. Hollandia 1949-ben függetlenséget adott Holland Kelet-Indiának (Indonézia).

Népesség:

Hollandia a világ 15. legnagyobb népsűrűségű országa, jelenleg átlagosan 393 fő él négyzetkilométerenként (ha csak a szárazföldeket vesszük figylembe, akkor 482 fő/km2, mert az ország 20%-át víz borítja).

Etnikai, nyelvi, vallási megosztás:

Hollandia etnikai összetétele meglehetősen vegyes. A népesség két nagy részre oszlik, vallon és flamand, melyeken kívül török, marokkói, illetve egyéb országokból érkezett bevándorók élnek. 2020-ra várhatóan Hollandia lakosságának 45%-a külföldi bevándorló lesz.

Vallásfelekezeti megoszlás: római katolikus: 31%, protestáns: 21%, muszlim: 4,4%, egyéb: 3,6%, nem vallásos: 40%.

Gazdaság:

Hollandia jómódú gazdaság, amelyben az 1980-as évek óta a kormánynak egyre kisebb befolyása van. Fontos ipari szektor az élelmiszer feldolgozás (pl. Unilever és Heineken), a vegyipar (pl. DSM), olajfinomítás (pl. Royal Dutch/Shell) és az elektronika (pl. Philips). A magas fokon gépesített mezőgazdasági szektor a népesség több mint 4%-át foglalkoztatja, és a hazai igényeken túl exportra is termel. USA és Franciaország után Hollandia a harmadik legnagyobb mezőgazdasági exportőr. A gazdaság további fontos területe a nemzetközi kereskedelem, a pénzügyek és a közlekedés (pl. a rotterdami kikötő). A harmadik évezred első éveiben a gazdasági növekedés megtorpant, amelyet a kormány saját kiadásainak csökkentésével próbált orvosolni.

Legnagyobb városok:

    1. Amszterdam (743 027 lakos)
    2. Rotterdam (588 500 lakos)
    3. Den Haag (475 580 lakos)
    4. Utrecht (471 000 lakos)
    5. Eindhoven (440 000 lakos)
    6. Haarlem (405 000 lakos)
    7. Arnhem (352 000 lakos)
    8. Groningen (344 000 lakos)
    9. Leiden (332 000 lakos)
    10. Enschede (309 000 lakos)
    11. Breda (308 000 lakos)
    12. Dordrecht (288 000 lakos)
    13. Tilburg (287 000 lakos)
    14. Nijmegen (276 000 lakos)
    15. Amersfoort (267 000 lakos)
    16. Heerlen (260 000 lakos)
    17. Apeldoorn (213 000 lakos)
    18. 's-Hertogenbosch (187 000 lakos)
    19. Maastricht (184 000 lakos)
    20. Zwolle (168 000 lakos)

 

 
Látogass el a többi nagyvárosba is!